1946-1952: Budapesten, szüleivel él, zömében a VIII. kerületben.
1952-1953: Szülei bentlakásos iskolát keresnek neki, ezért Budapesten – az édesapa felvidéki származására hivatkozva – a Szabadság-hegyi szlovák általános iskolába íratják be; ezt lelkileg sehogy sem bírja, ezért nagyszülei magukhoz veszik, húgával együtt.
1953-1957: Balatonszabadi-fürdőtelepen, anyai nagyszülei, Domokos Árpád és Wenninger Gabriella neveli.
1957-1960: A forradalom után édesanyja úgy dönt, hogy most már visszaveszi magához, ezért az általános iskolai VI-VIII. osztályt Budapesten (a Ferencvárosban), a Knézich utcai általános iskolában végzi.
1960-1964: Budapesten, Óbudán, a Körösi Csoma Sándor Gimnáziumba jár, és ott érettségizik. Édesanyja közben férjhez megy, így a gimnáziumi évek nagy részét egyedül éli az anyai nagyszülők józsefvárosi, Kisfaludy utcai lakásában. Ebben a lakásban gimnazisták, egyetemisták és fiatal értelmiségiek számára Forrás néven szellemi csoportot alakít. Egyetemre biológia-földrajz szakra (ELTE TTK) jelentkezik, mert ezekből a tárgyakból tud a legtöbb pontot hozni, ám ennek ellenére nem veszik fel.
1965-1966: Érettségi után egy évig a Ganz-Mávag hídgyárában segédmunkás. A rendőrségen feljelentik ellenforradalmi szervezkedés után, büntetésből soron kívül behívják sorkatonának, s első – megjelenés előtt álló – szociográfiáját kiveszik a Kortárs irodalmi folyóiratból.
1966-1968: Hatvanban, a nagygombosi laktanyában sorkatona, ahol ifjúsági klubot szervez; ide írókat, színészeket, filozófusokat, pszichológusokat hív meg.
1968-1970: Leszerelés után népművelési gyakornok Hatvanban, majd Pest megyében, a budai járásban; ekkor születik meg az első publikált szociográfia Tök községről és ifjúságáról; a szociográfiát szeretnénk dokumentumdrámaként bemutatni Visegrádon, de ezt a Pest megyei pártbizottság betiltja. Közben 1969 végén megnősül, felesége Ármós Erzsébet, s lánya Varga Virág 1970 nyarán megszületik.
1970-1972: Esti egyetemen filozófiát hallgat, egyúttal újságíró gyakornok üzemi lapnál, a Közért Újságnál. A Magyar Írók Szövetségében gyülekező fiatal írók egyike, akik ekkor még csak FIJAK-ot hozzák létre; Hatvanban fiatal írók konferenciáját szervezik, amit az MSZMP KB be akar tiltani, de a szervezők, köztük Varga Csaba (mint az illetékes írószövetségi KISZ-szervezet vezetőségi tagjai) erre nem hajlandók. A konferencia viharos körülmények között zajlik le, ráadásul a hatalom bizalmi embere, az öreg Darvas József – sokak meghökkenésére – fiatal írók mellett voksol.
1972-1974: Két évig némileg levegőhöz jut, Darvas József és Fábián Zoltán kérésére-javaslatára avval a komoly feladattal bízzák meg, hogy az Olvasó népért mozgalom Pest megyei kísérletét szervezze. (26 évesen főállásban a HNF Pest megyei Bizottságára kerül művelődési munkatársnak.) A kísérlet a hatalmi-politikai ellenállás miatt megbukik, ezért Fábián Zoltánnal egyszerre mondják fel megbízatásukat, állásukat.
1974-1978: A Pest megyei kudarc után – évekig – nincs állása, nincs állandó jövedelme, szerencsére a Magyar Írók szövetsége több hónapos bulgáriai tanulmányútra küldi. Ebben az időszakban írja meg első könyvét, ami egy riportsorozat a vidéki kulturális-művelődési csoportokról. Kényszerű szabadságában is az olvasótábori mozgalomra koncentrálhat.
1977-ben a Magvető Kiadó a Gyorsuló Idő sorozatban kiadja Bánlaky Pál és Varga Csaba szociológiai vitairatát Azon túl ott a tág világ címmel. Ekkor válik ismert falu- és társadalomkutatóvá.
1978-1980: Budapesten, a Fiatal Művészek Klubját vezeti, amely akkor az ellenzéki fiatal művészek fellegvára, de ahonnan a hetvenes évekről szóló konferencia megrendezése miatt el akarják távolítani. (A helyzet ismétlődik: nem vállalja egy konferencia betiltását, ezért újra politikai szilenciumot kap…) 1979-ben hárman végzik a kiskunhalasi szociológiai kutatást, egy ártatlan felszólítással élve a városban megszervezik a helyi társadalom nemes tanácsát, majd az erről szóló szociográfiát kivágják a Forrás megjelenő számából.
1980-1982: Szerencsére a művelődési minisztérium (Pozsgay Imre és Bíró Zoltán) kimenti egy nappali tagozatos vezetőképzésre, ahol tulajdonképpen elvégzi a szociológia szakot, de ekkor még felsőfokú diplomát nem kaphat. Ez a két év sziget az életében: csak a tanulásra kell koncentrálni, miközben kapja az eredeti fizetését.
1982-1984: Ezért az ELTE BTK szociológia szakára iratkozik be, és itt szerez 1984-ben diplomát. Ám hiába végezte el 1982-ben a vezetőképzőt, a puha diktatúra logikája szerint furcsa kálváriát járatnak vele, állást és beosztást két évig nem kap, miközben valamelyik népművelési intézménytől fizetést vehet el. Enni van mit, de egzisztenciálisan lebegtetik.
1984-1987: 1983-tól aztán Vitányi Iván hajlandó őt alkalmazni a Népművelési Intézetben, de kutató nem, “csak” településfejlesztő lehet. A nyolcvanas évekbeli falukísérleteknek így egyik vezetője lesz, aki Somogy megyében szellemileg irányítja a Siómente falukísérletet, s Balatonszabadiban 1983-tól megszervezik az első új népfőiskolát is.
1984 hozza élete másik nagy fordulatát, elválik első feleségétől, majd új párt választ magának Csorba Éva személyében és közös életüket egy kőbányai lakótelepi albérletben kezdik. A válóper végén aztán lányát, Varga Virágot neki ítélik, és már új feleségével folytatják a kamaszlány nevelését. (A válóper ítélete szerint ennek ellenére lakását, autóját Ármós Erzsébet kapja, aki könyvtárát sem hajlandó kiadni.) A lakótelepi albérletből előbb két terézvárosi albérletben élnek, majd egy Aradi utcai ház tetőterében lakás építését kezdik el, mert a nagyszülőktől örökölt balatonszabadi nyaraló eladása után nem csak egy telket vehetnek Balatonszabadiban, hanem – bankhitel igénybevételével is – neki kezdhetnek a tetőtéri otthon felépítésének.
1984-ben jelenik meg a Magvető JAK-füzetek sorozatában Kamarás Istvánnal írt Reformvár című utópiájuk.
1987-1988: A Magyar Írók Szövetsége titkárává választják, ahol a vidéki irodalmi életért felel és a fiatal írók szervezetének működését segítheti.
1987-ben Lakitelken a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója lesz.
1987-1988-ban a Magyar Írók Szövetsége végleg szembekerül a politikával, az 1988 végi közgyűlésen a nagypolitika törésre viszi az eddig is labilis együttműködést. A közgyűlés előtti este a pártközpont nagytermében a mintegy kétszáz párttag írót arra szólítják fel, hogy ne engedjék az írószövetséget az ellenzék kezére kerülni és a közgyűlésen csak olyanokra szavazzanak, akik élvezi a párt bizalmát. Evvel a döntéssel többen nem értenek egyet, de nyilvános szavazatukkal csak négyen merik ezt kifejezni. Egyikük Varga Csaba. Nem is választják meg újra írószövetségi titkárrá, és a politika igyekszik karanténba zárni magát az írószövetséget is.
1988-1989: Az ISIS kisszövetkezet keretében létrehozzák az Eötvös-kiadót és jó néhány fontos könyvet jelentetnek meg, szövetkeznek a haza tért Püski kiadóval, együtt indítják útjára a Hitel című lapot és Budapesten könyvesboltot nyitnak. A Gondolat kiadó válogatott esszéit, a Magvető válogatott szociográfiáit adja ki.
1989-1991: A rendszerváltás idején másfél-két évi politizál, nem a Demokrata Fórumban, hanem a parasztpárt utódaként létrejövő Magyar Néppárt egyik országos titkára lesz, és őt választják meg az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon a néppárt delegáció vezetőjévé. Szokatlan ez a szerep, először nehezen szólal meg az üléseken is, de néhány hét után az egyik főszereplővé válik. Felesége, Csorba Éva a kerekasztal titkárságvezetője lesz. Soha nem készült politikusnak, nem tanult meg taktikázni és ügyeskedni, elveket képvisel és őszinte, s ráadásul egyetlen hatalmi erő sem áll a háta mögött; továbbá az európai politika a kis pártokat, köztük a Magyar Néppártot nem akarja futtatni, mert a győzelemre (joggal) a Magyar Demokrata Fórumot nézte ki, így a győztes rendszerváltás egyik vesztese lesz. (Csak hat-nyolc év után derül ki, hogy evvel szerencséje volt.)
1992-1994: A Népművelési Intézetbe nem hívják vissza, de nem is lenne hozzá kedve, a politikából hetek alatt kiszorul, és az új kormány nem kínál neki feladatot, sőt az első hónapok után bírálja az Antall-kormányt, mert úgy tartja, hogy az nem felel meg a neokonzervatívizmus céljainak. Még meg-megkísérli, hogy tanácsadó legyen, vagy részt vegyen egy valódi konzervatív párt szervezésében, de mindez esélytelen törekvés.
Ezért szerencsére megint újrakezdésre kényszerül, s úgy gondolja, hogy saját kutatóintézetet hoz létre és barátaival alapítványi keretben megalapítja a Stratégiakutató Intézetet. Ehhez annak ellenére sem kap állami támogatást, hogy komoly ellenzéki szerepe volt, így külkereskedelmi vállalkozásba is fejest ugrik, mert bízik abban, hogy ennek jövedelméből finanszírozhatja a kutatóintézetet. Ez csak rövid ideig sikerül. (Viszont belülről ismeri meg a gazdasági életet és ez a későbbiekben perdöntő lesz.)
Ebben az időszakban fogalmazza meg az újkonzervatívizmus elméletét, amely aztán a Hagyomány és stratégia című kötetben jelenik meg.
1994-2001: 1993-94-ban tudatosan hátat fordít a politikának, majd családjával Budapestről kiköltözik Nagykovácsiba. A gazdasági vállalkozások közben megbuknak, vagy nem hoznak eredményt, de a kutatóintézet egy nagyobb válság után nagyjából stabilizálódik. Már 1992-93-ban felismeri, hogy amíg a hazai rendszerváltásra koncentrált, a fejlett világ egy globális váltást kezdett el, és az információs kor közeledik. Külföldi utak tapasztalatai és szisztematikus elemzések után – intézetével közösen – új átfogó stratégiát ajánl a magyar társadalomnak. Magyarországon így elsőként kutatják az információs társadalmat és fogalmaznak meg nemzeti, regionális és lokális stratégiákat. Ebben az időszakban a társadalomkutatásról átvált a társadalomelméletre, később pedig átfogó metaelméletek kutatására és megfogalmazására vállalkozik. (Közben könyvei jelennek meg, könyvsorozatokat szerkeszt, Internetes folyóirat főszerkesztője, nemzeti szintű portálrendszert épített ki, stb.)
2002: Újabb tudatos döntés hoz, de most nem a politikából hátrál ki, mint 1993-1994-ben, hanem a komoly szervezetté fejlődött (és közhasznú társasággá átalakult) Stratégiakutató Intézet vezetését Csörgő Zoltánra és közös munkatársaikra bízza, mert azt gondolja, hogy a következő két-három évtizedben csak a szellemi tevékenységre összpontosíthat. Még sokáig kérdés lesz, hogy ez sikerül-e neki.
Ez a terve az ezredforduló utáni évtizedben csak részben vált valóra, mert az intézet egyre inkább bővítette tevékenységét, egyszerre volt klasszikus K+F intézet és szellemi csoportok hálózata.
2002-től Varga Csaba változatlanul a Stratégiakutató Intézet elnöke, 2005-től pedig V. Csorba Éva az intézet új ügyvezetője. 2009-től az új cégtörvény követelményeinek megfelelően a Stratégiakutató Intézet már nem kht., hanem nonprofit kft. A nulladik évtizedben többek között fontos művei: Új demokrácia és államelmélet (Ugrin Emesével), A metafilozófia gyönyörűsége, stb.
A Varga család 2009 februárjában Nagykovácsiból elköltözik Budapestre (II. kerületbe, a Marczibányi tér szomszédságába), s közben Varga Csaba tervezett új lakása és szellemi-spirituális otthona helyének Pilisszentkeresztet választja, ahol az új lelki otthon felépítéséhez még évek kellenek.
2010: Ebben az évben válik el a feleségétől. A válás után Csorba Éva és kisebbik lányuk, Varga Dorottya új lakásba költözik, Varga Csaba és nagyobb lányuk, Varga Borbála marad az eddigi lakásban. A volt feleség elköltözése „véletlenül” éppen húsvét péntek délutánjára esett.
A hosszú házasság lezárása és az új élet kezdése óriási energiát és ösztönzést ad. Úgy érzi, hogy végre olyan életet teremthet, amelyre több inkarnáció óta vágyik. A lakásváltoztatás is egybeesik avval a fordulattal, hogy Varga Csaba életében olyan új korszak kezdődik, amelynek egyik fő programja az összefoglaló elméleti-filozófiai művek megírásának kezdete és a választott belső (szellemi-spirituális) úton való tudatos haladás. Ez már az ÚJ ÉLET!
2010-2014: Ez az időszak Varga Csaba eddigi személyes életének csúcspontja. Szerelmével, Ánandával szüntelenül éli az ikerláng szerelmet, amely olyan belső lelki-szellemi úton indítja el és vezeti, amely révén kétszer született emberré válik. (Ezért 2011-ben az új könyve, a Tanítások a Magasságostól című már egy más, magasabb rangú szellemiséget képvisel.) Tudatosul benne, hogy szerelmével együtt ebben az inkarnációban a legfontosabb feladatuk az isteni minőségű szerelem, szeretet tanítása. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy szociológiai-filozófiai művel mellett ebben az évtizedben egymás után jelennek meg a verses kötetei, amelyek a magas minőségű Szerelem Út stációit mutatják be. (Isteni jelem, a Szerelem, 2014; Isteni Szerelem, s Sorsom, 2014.) Szociológusként új társadalom felfogással és gyökeresen új társadalom ideával jelentkezik. (A 2011-ben kiadott művének címe: A társadalom felébredése az agóniából. Alcíme: új társadalomelmélet és új jövőmodellek.) Közben új budapesti (ismét bérelt) lakásba költöznek. Az a boldogság éri, hogy Dorottya lánya visszaköltözik hozzá és így a két lányát együtt nevelheti. A Stratégiakutató Intézetnek 2010-től ügyvezető igazgatója, s ebben az időszakban rendezik meg a nagy visszhangot kiváltó 2100 című konferenciát, s egy nagy pályázat megnyerése révén Fejér megyében több településen részvételi demokrácia, részvételi helyi társadalom minta-fejlesztést végeznek. (Ennek keretében született meg az un. abai modell.)
2014-2018: Ennek a korszaknak fontos jellemzője, hogy a II. kerületben Máriaremetére költöznek, ahol végre ismét kertes házban élhetnek. Később szeretett lányai, Bori és Dorka elhagyják a közös otthont, hiszen párjaikkal önálló életet kezdenek. Pilisszentkereszten elkészül egy kisebb házuk, amely lelkileg nagyon közel áll Varga Csabához, s a ház mellett három év kertészkedés után már gyönyörű a 24 ágyásból született új édenkert, amivel egyúttal a szakrális kertteremtés egyik közösségi példája. (A teremtésben részt vett az Édenkert közösség!) Majd a Stratégiakutató Intézet munkájaként 2016-ban kezdődik el Veszprém megyében, a devecseri és pápai járásban a Kristályvölgy Faluközösség projekt, amelyben kidolgozzák a szeretetfalva-boldogságváros programot. Ebben az időszakban folytatódnak a rendhagyó képzési kísérletek, mert létre hozzák a Három Út Lélekegyetemet, s 2018 őszén kezdődik a Magyar Misztériumiskola. A Stratégiakutató Intézetben folytatódnak a különböző kutatások, s például az Aranykor kutatás eredményeként megrendezik a MagNet Közösségi Házban az első Új Aranykor konferenciát, amely először ad átfogó elemzést a jelenlegi világrend teljes csődjét követő felfoghatatlanul teljes változást hozó Aranykorról, amelynek a bevezető korszaka várhatóan két évtizedig tart. Varga Csaba publikál többek között egy új verseskönyvet (Isteni Sorsom, a Boldogság, 2016), s egy következő stratégiai tanulmány könyvet (Szeretetfalva, boldogságváros, 2015). Szellemi történetének csúcsévei a 2016-tól kezdődő időszak, amely az Istenemberré válás című könyv megjelenésével kezdődik. Ez a könyv egyszerre tekinthető új evangéliumnak és metafilozófiai alkotásnak. 2018 őszén pedig két teljesen rendhagyó művel lép a nyilvánosság elé. A „Megváltó Szerelem” című képes verskötet új műfajt teremt és az ikerláng szerelem csodáját mutatja be. Az „Új Aranykor kapujában” esszékötet a földbolygó és az emberiség új programját (Szeretet Ember, szeretetcsalád, szeretetfalva-boldogságváros, szeretetnemzet, szeretetkor) vázolja fel.